Miután az előző részben meggyőztelek, hogy igenis szükséged van egy ilyen közösségi média fiókra, akkor most bökdössük meg egy kicsit közelebbről, hogy mi ez tulajdonképp, hogy működik, és kinek lesz igazán hasznos.
Az Instagram a Facebookhoz hasonlóan egy kép- és videómegosztó közösségi média felület, amely 2010-ben kezdte meg működését és pár év alatt 100 milliós felhasználói táborra tett szert. Eleinte csak Apple termékeken lehetett használni, de 2012-től kezdve már Androidos készülékeken is fut. Saját mobil applikációival rendelkezik, ami elősegítette az okostelefonokon történő használatot, felülete teljes mértékben mobilra optimalizált, így kényelmesen elérhetők ugyanazok a funkciók, amelyek a webes felületen – ez utóbbit később fejlesztették hozzá.
Extra tudása a Facebookhoz képest, hogy a feltöltött fotókat, képeket és videókat a közzétételi folyamat során a felhasználók különféle „beépített” művészi hatású szűrőkkel, hatásokkal, feliratokkal, matricákkal, emodzsikkal láthatják el, tehát elsősorban vizuális eszközökkel igyekeznek megragadni a görgetők figyelmét. Erre utal az ikonja, amelyik egy kis kompakt fényképezőgépet imitál. Hasonlóan más közösségi média felületekhez itt is tudjuk kedvelni, kommentelni és megosztani mások bejegyzéseit a saját követői körünkkel, követhetjük/figyelhetjük más felhasználók aktivitásait, illetve üzenhetünk egymásnak privát módban is.
Elődjéhez hasonlóan az Instán is megjelölhetők (tegelés) más felhasználók, vagy akár helyszínek, akik ezáltal értesülnek arról, hogy megjelent róluk egy bizonyos tartalom. Ezen kívül használhatunk ún. hashtageket (#), amelyek segítségével kigyűjthetők az azonos címkéjű posztok (erről egy külön alkalommal tervezek majd értekezni bővebben). A posztok mellé írt szövegeknek jóval kisebb a jelentőségük, de ettől függetlenül én ismerek olyan könyvekről posztolót (bookstagramer), aki szereti kihasználni a maximális karakterlimitet az olvasmányai ajánlására az igényesen fotózott kötetek mellett.
A Facebook alapítója rövid idő alatt felismerte a riválisában rejlő üzleti lehetőséget és 2012-ben felvásárolta szőröstül-bőröstül, még mielőtt nagyon lekörözték volna őket. Sokak szerint már az Insta is elfészbúkosodott, vagyis ugyanúgy megjelentek rajta a reklámok, a kereső-ajánló algoritmusa is egyre kiszámíthatatlanabb és mostanában pedig egyre inkább preferálja a még könnyebben fogyasztható videós tartalmakat, ami pedig ugye a TikTok sajátja, ezzel próbál versenyben maradni.
Magyarországon jelenleg a top 3 közösségi média felület között van, 2018-ban már 1,8 millióan használták, elsősorban a 20 és 40 év közötti korosztály, az ennél fiatalabbak mostanság a TikTokon nyomulnak, míg az idősebbek főleg a Facebookot részesítik előnyben. Szóval amennyiben a célpiacod (részben) ebbe a körbe tartozik, érdemes vele egy próbát tenned.
2019-ben készült a 4. Magyar Instagram Körkép (ennél újabbat nem találtam), az alábbi linken találhatsz egy vidám és (kicsit talán túlságosan) színes infografikás prezit is róla, ajánlom böngészésre.
Trackback/Pingback